Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kedvenc könyvek jellemzései

 

 

 

Hát, kedvenc könyvem, az nincs, viszont a GameStar évek óta nagy favoritom.

 

Abból tanultam meg, hogy kell kikölteni a sárkánytojást, meg hogy kell elvezetni Hamupipőkét Hófehérkéhez egy repülő szőnyegen, hogy megszúrja az ujját egy orsó, és rusnya békalány legyen belőle, amit aztán Mulan hapsija lesmárol, és egy gyönyörű Szörnyeteg válik belőle. Mármint a brekiből.

 

Csak a végét nem értem, mert az eredeti mesében a Szörnyeteg volt a hímnemű, és Belle volt a csaj…

 

(Yusuke)

 

 

 

Épp eleget olvasom a játégképek használati utasítását… meg az intőimet, amiket az a szenyó nővérem elolvastat velem. Hát ki a frász kíváncsi rá, hogy melyik falra graffitiztam éppen?! A női magazinoknak kell? Szinte látom magam előtt az egetrengető hírt:

 

„Figyelem, Hölgyeim, a szexi rosszfiú ismét nem bírta a bezártságot! Ezúttal viszont nem a világot mentette meg, mint azt már oly sokszor, hanem a tanulókat, akik úgy gondolták, még maradt egy túlságosan monoton és egyhangú színű iskolafal. Pedig jó sokat kell keresni, hogy ilyeneket találjanak még… tehát csajok, keresgéljetek!

 

Különleges akció!

 

Ha még a héten találsz a Sarayashiki Gimin belül egy graffitizetlen falat, és időben jelented, Kazuma egy puszival jutalmaz! (Bár csak diszkréten, nem juthat eme hatalmas főváros határain kívülre, ugyanis-állítása szerint-a fiú szíve már másé. Viszont egy világ választja el a lánytól…”

 

Hát nem tökéletes újságcikk? Na, hát ilyenből is elég sokat olvasok-álmomban…

 

(Kuwabara)

 

 

 

Jó kérdés… gőzöm sincs.

 

Szeretem a démonos könyveket, és a növényekről szóló, ismeretterjesztőket. Csak az a kár, hogy olyan alap tudnivalókat képesek beleírni! Például az írisz különféle kifejezéseit. És felsorolják kínaiul, latinul, angolul, németül, franciául, oroszul, olaszul, svábul, finnül, héberül, görögül, törököl, magyarul, meg jó ég tudja, még milyen nyelven, meg ezeknek az „ó-változatán” is, aktuális nyelvekből kettő, régiből egyféleképpen, aztán még csodálkoznak, hogy csak az olvasók 99,99 %-án fog ki a tesztjük.

 

A démonos legendák közül viszont egy kivételével az összes témát szívesen olvasom.

 

Hát igen, Youko Kuramától néha már a falra mászom, a könyvtár közepén…

 

(Kurama)

 

 

 

Hogy Én könyvet olvassak?! Minek néztek ti engem?! Több eszem van annál, mintsem ilyen iszonyatosan unalmas betűzgetésekre fordítsam a drága időmet! Ezért kapok beteget azon nyomban, mikor az agytröszt „haverom” a könyvtárba akar menni. Volt már példa rá, hogy majdnem elráncigált. De tényleg csak MAJDNEM!

 

Na jó, a múltkor találtam egy jó könyvet. Paródia volt, a legendás rókadémonról, akinek az egyik karja egy energiakard volt, a másik kezének az ujjaiból meg fénysugarakkal tudott lövöldözni.

 

Hát, az a könyv isteni volt! Valami idióta írta. Hogy is hávták? Elméletileg kortárs, bemagoltam a nevét. A neve… Kazurameshi Yunamino Kuwasuke Mibara. Elég hosszú név, de miközben az irományát olvasgattam, az egész könyvtár a röhögésemtől zengett! Csak aztán sajnos Kurama megelégelte a jókedvemet, és hazaráncigált.

 

Aztán előhúzott egy könyvet a polcról, hogy ott olvasgathatom. Hát, képzeljétek, ugyanaz a könyv volt!

 

Csak az a fura az egészben, hogy aztán Seiryu is mutatott egy ugyanolyan kötetet, meg Keiko is mesélte, hogy talált egy olyat Yusukénél.

 

Kérdem Én, hogy lehet ebből ennyi, ha egyszer világosan megmondták: ez a könyv egy nagyon ritka regény, talán épphogy öt megmaradt belőle.

 

De én is vettem magamnak egy példányt. Illetve megfenyegettem a könyvesbolt eladóját. Tudok hatni az emberekre!

 

(Hiei)

 

 

 

Épp elég olvasnivalót hagy maga után az az idióta öcsém. Az ellenőrzője, a bizonyítványa, meg a jegyzetei, ami szanaszét repkednek a klotyó helyiségben. Hogy lehet WC-papírra írni egy randi időpontját, úgy őszintén?! Meg a játékok kódját…

 

Aztán csodálkozik, hogy nem tud energiakardot adni a kedvenc alcióhősének… szánalmas!

(Shizuru)

 

Hát, szeretem az ismeretterjesztő kalandregényeket, például a pláza térképét….

(Keiko)

 

Biztosn senki sem kíváncsi egy ilyen tehetségtelen szellem kedvenc olvasmányaira… de ha már muszáj választanom, a bátyám néha egy remek könyv-szó szerint.

(Ifj. Tougro)

 

Rómeó és Júlia 4ever!

Egyszerűen imádom Shakespeare-t. Tudjátok, azt a britt hapekot. Az Ő műve volt a Szentivánéji állom is, bár az egy magamfajtának túl nehéz olvasmány…

Sajnos a Rómeó és Júliátot is csak háromszor tudtam elolvasni, mert aztán Koenma rajtakapott, hogy folyton azt a könyvet bújom, ezért nem dolgozom rendesen, meg ezért olyan rémesen krikás a szemem reggelente… pedig Tybald tök jó pasi… egyszer kikénemenni Párizsba, megnézni a színdarabot. Csakhát ugye a meló, meg hogy örülhetek, ha anyanyelven le tudok írni egy helyesírási hibáktól mentes bajegyzéstet…

 

(Botan)